Történet egy lányról, aki nem járt jól

Visszafelé az iskolából,

Befordultam oda egy kis utcából.

Már nagyon rég egy szőke srác követtett,

Pedig sehonnan sem ismerhetett.

Nemsokára megálltam,

És türelmesen vártam.

Ő nem ment tovább,

Ő is megállt.

Megfordultam, odaléptem,

Mélyen a szemébe néztem.

Megkérdeztem, ,,Mit akar?”

Mit rejt ez az izmos kar?

Nem válaszolt, visszanézett,

Majd így szólt: ,,Szépen kérlek,

Gyere fel hozzám a szobámba,

Egy jó finom vacsorára!”

Szemében furcsa fény csillant.

A legtöbb ember most elillant.

De én mereven álltam,

Kusza gondolatok árjában.

Hirtelen karon ragadott,

S egy kis utcába bevonszolt.

Emeltem kezem, de ő gyorsabb volt.

Hol keze arcomhoz ért, zöld folt volt.

Rémülten néztem rá, de lassú voltam,

Arcomon újabb ütés csattant.

Most már tényleg megrémültem,

Hát futni kényszerültem!

De alattomos rúgása sípcsonton ért,

S ott nyomban kifakadt a vér.

Könyékre estem,

Ott fájtam, s véreztem.

Remegve feltápászkodtam.

De a táskám a kezében már ott van!

Efutott, de sebtében, még ellökött,

Az úttestre kilökött.

Szerencsére nem járt ott semmi jármű,

Csak volt ott egy mély kátyú.

Abba estem én bele,

Könnyem folyó rengetege!

Szerencsére maradt nálam némi pénz,

Odaléptem a telefonfülkéhez én!

Tárcsáztam a rendőrségi számot,

Pulcsim már könnyben ázott.

Felvették odaát,

S meghallottam egy rendőr hangját:

,,Jó napot kívánok,

Mi bajt látott?”

Nem tudtam megszólalni,

Csak szüntelenül zokogni.

De ez több volt minden szónál,

A rendőr már meg is szólalt:

,,Hol történt az eset?

Egy esetleges baleset?”

Ránéztem az utcatáblára,

S az arra kiírt Damjanich utcára.

Bediktáltam a címet,

Majd hallahatták üvoltésem:

,,Megvertek, kiraboltak!”

De tovább csak zokogtam.

Megkaptam az instrukciót:

Csak maradjak ott.

Nemsokára megérkeztek,

Villogó autóik megjelentek.

Kiszállt egy magas rendőr,

Láttam, sorsom most eldől.

Hozzámlépett, s megkérdezett:

,,Kislány, mi történt veled?”

Sírva elpanaszoltam,

Bajom neki elsírtam.

Felhívta anyukámat,

Az én édesanyámat.

Ő is megjött átölelt,

A helyzetet gyorsan fogta fel.

A rendőrök megígérték,

Előkerítik, ki ezt tette.

Néhány héttel ezután, megjött a hívás:

Meglett a támadás

Okozója,

Az a gazember Jóska!

Visszakaptam értékeimet,

Bár sok belőlük elveszett.

E történetnek itt most vége,

Vigyázzatok, nehogy igaz történet legyen belőle!